Scheffler János püspök és a II. Vatikáni Zsinat. Egy boldog püspök liturgikus intézkedései

Categories: Mi történt a plébánián

   Szatmárnémetiben a Scheffler János Lelkipásztori Központban a székesegyházi plébánia szervezésében rendezett katolikus akadémia 2013-14. évi előadássorozatában a II. Vatikáni Zsinat témakörében tartott előadásokat követően, mintegy záróakkordjuk volt a Scheffler János püspök és a II. Vatikáni Zsinat, Egy boldog püspök liturgikus intézkedéseialcímű előadás. A szatmári római katolikus egyházmegye 2011-ben boldoggá avatott püspöke tíz évvel a zsinat megkezdése előtt vértanúként halt meg a kommunista rendszer börtönében.
Lelki fejlődését teológiai tanulmányai idején X. Piusz pápa szellemisége – a „Mindent megújítani Krisztusban” – célkitűzése szellemében alakította. Megyéspüspöke, Fiedler István megbízásából teológiai tanárkén az egyesített szatmári-nagyváradi egyházmegye 1938. évi egyházmegyei zsinatának tevékeny résztvevője, majd javaslatainak és határozatainak megszerkesztője volt. Az egyházmegyei zsinat tematikájában majd határozataiban gyökereiben sok olyan kérdés megjelent, amelyeknek XII. Piusz pápa körlevelei nyomán (Mystici corporis; Mediator Dei et hominum) a helyi egyházakban is további elmélyült elméleti és pasztorációs meggondolásokat kellett kiváltania. Scheffler János a második világháború közepén lett a hirtelen alapítása korabeli nagyságú egyházmegye püspöke, többé-kevésbé zavartalan kormányzásra nagyon kevés ideig volt alkalma. Két körlevelében (1946-ban és 1947-ben) hozott olyan jelentős liturgiai intézkedéseket, amelyekben – konkrétan megállapíthatóan – a XII. Piusz körlevelében foglaltak szerint, illetőleg  (az akkor jövőbeni)   II. Vatikáni Zsinat gondolatainak szellemében intézkedik, s – a rá jellemző módon – először minden esetben tisztázza az adott kérdések dogmatikai vonatkozásait, majd a teológiai alapvetést követően megfogalmazza a gyakorlati teendőket. Egyetlen mondatban megfogalmazva: Boldog Scheffler János szemléletében a liturgia – akárcsak az őskeresztény hagyományokban – az egész közösség ügye. Vagyis a híveknek a pappal együtt, tevékenyen kell(ene) részt venniük ugyanannak az áldozatnak a bemutatásában, amely egyben a legszentebb Isten-szolgálat: engesztel, imád, hálát ad.
            Az előadó, dr. Bura László (tanár, az 1990-es évektől a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, majd a Hám János Líceum igazgatója, 1999- 2012 között a BBTE kihelyezett neveléstudományi tagozatának tanára) történész szakértője volt a Scheffler János boldoggá avatási eljárása egyházmegyei szakaszának, ezért széles körűen kutatta az életútját, tevékenységét, illetőleg az egyházmegye történetével kapcsolatosan is, róla is sok tanulmányt írt. Életrajzát három könyvben dolgozta fe: Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspük életútja. Agape, Novisad, 1991. (63 o.),  Köztünk élt – Scheffler János Szatmár vértanú püspöke. Identitas Kiadó, Szatmárnémeti, 2004. (251 o.),Boldog Scheffler János. Szatmárnémeti, 2011. (179 o.)
DSC05844
DSC05836
DSC05834