„Urunk mennybemenetele” Székesegyház Szatmárnémeti.
A jelenlegi Székesegyház helyén 1786-1789 között egy barokk plébániatemplom épült. Amikor 1804-ben I. Ferenc király és VII. Pius pápa korában, e térség levált az egri egyházmegye területéről és létrejött a szatmári egyházmegye, a templombelső szűkösnek bizonyult és megkezdődött a székesegyház kialakítása.
Az első átalakítási munkálatok báró Fischer István (1804-1807) püspöksége idején kezdődtek, amelyet Klobusitzki Péter püspök folytat 1807-1821) és Hám János püspök fejez be 1870-1837-es időszakban.
A székesegyház főbejáratát a hat korinthosi díszítésű oszlop teszi monumentálissá, fölöttük pedig a Megváltó, Szent Péter és Szent Pál szobrai őrködnek a város nyugalma fölött. A templom talapzati részein, beépített fülkékben Szent István és Szent László királyok szobrai láthatók.
A belső tér ékessége Tomán Félix által, 1905-ben carrarai márványból készített főoltár. A főoltár Krisztus mennybemenetelét ábrázoló festményét Pesky József (1795-1872) magyar festőművész készítette 1837-ben. A klasszicista jellegű márvány oltárépítmény két oldalán Szent Péter és Szent Pál szobrai állnak. Az oltárépítmény alsó regisztereiben, jobb- és baloldalon Mészlényi Gyula és Hám János püspökök címerei láthatók. A központi részen kialakított baldachin rész alatt található az oltárszekrény, amely központi medalionja zománctechnikával lett kialakítva és Krisztust ábrázolja az emmauszi tanítványokkal. A cseresznyefából készült kanonoki stallumok szomszédságában jelenleg Majoros Károly szatmári születésű rajztanár munkáit láthatjuk, melyek Szent István királyt és Szent János evangélistát ábrázolják. Az 1836-ban Pesky József által ide készített két festmény 2006 óta a Püspöki Palota konferencia termében látható. A Szent István oltáron Szent Benedek ereklyéi, a Szent János oltáron pedig Szent Benedek és Szent Bonifác ereklyéi vannak elhelyezve. A kupola központi festményét, mely a 12 éves Jézust ábrázolja a jeruzsálemi templomban, 1836-ban Reidler János készíti, amit majd 1904-ben Scheuchl Tamás restaurál, amikor is az alsó szinten megjelenő papok és tudósok közé megfesti Hám János és Mészlényi Gyula püspökök arcképeit is. A szószék kosarának domborműve szintén a 12 éves Jézust ábrázolja a jeruzsálemi templomban. A márvány keresztelő medence tetejét egy aranyozott fafaragás díszíti, amely Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, a Szentlélekre utaló sugaras díszítésű galambbal. A központi tér két későbarokk mellékoltárát a Szent Kereszt és Pieta című monumentális festmények díszítik. A Nepomuki Szent János és a Szent Alajos mellékoltára festményei feltehetően a XX.században készültek.
A templombelső jobb oldali részében található 2011. óta a boldog Scheffler János emlékszoba és a földimaradványait tartalmazó síremlék is.
A Székesegyház főbejáratához közel, jobb és baloldalon egy-egy kápolna lett kialakítva. A lourdesi kápolnát 1873-ban Schlauch Lőrinc püspök rendeztette be. A Szent Antal kápolnát 1960-ban alakították ki, majd 2012 decemberében ide lett elhelyezve Hám János restaurált érckoporsója. Az érckoporsó 1858-ban készült Schlick Henrik műhelyében, anyaga festett rézlemez, blondel stílusú bronzból öntött díszítményekkel.
A főbejárat fölötti orgonakarzaton található az 1914 májusában Rieger Ottó budapesti orgonakészítőnél megrendelt, Haller Jenő tisztelendő által tervezett orgona, mely 1925-ben érkezett meg.
A templomtoronyban jelenleg 3 harang van, mindhárom Boromisza Tibor püspök (1840-1928) idejéből származik. A nagyharang és a lélekharang
Novotny Antal temesvári műhelyében készültek 1925 illetve 1924-ben. A harmadik harangot Szatmárnémeti városában öntötték Papp Antal műhelyében, a XIX. században.
A templom szentélye alatt található kriptában több szatmári püspök és kanonok nyugszik.
A templom bal oldalán található régi sekrestye termeiben került kialakításra 2008. évben a Mészlényi Gyula püspök nevét viselő Egyházművészeti Múzeum, mely művelődéstörténeti és művészettörténeti szempontból, számos értéknek ad otthont. Az állandó kiállításban egyaránt láthatunk: festményeket, szobrokat, klenódiumot, textíliát, liturgikus tárgyakat, zárdamunkát, votiv képeket, offereket. Mint különlegesség külön megemlítést érdemel az itt látható Mária Terézia koronázási palástjából készült miseruha és kellékei, valamint Hám János püspök által 1835-1837-ben a Székesegyház számára ezüstből készítetett liturgikus tárgyak és a bécsi I. Kern ötvösmester műhelyében készült aranyozott ezüst szentségtartó.
A templom épülete körül két említésre méltó szobor is található. A templom mögött 1960-ban lett elhelyezve a Megváltó kőből faragott szobra, mely eredetileg a templom főhomlokzatának koronázópárkányára készült, de még a XIX. században kétszer is ledöntötte a vihar. A Székesegyház főhomlokzata előtt Lakatos Pál szatmári születésű szobrászművész által 1999-ben készült Hám János bronz mellszobra látható.